Marton József Zoltán polgármester megnyitó beszéde:
„Ezen a kis darab földön, ahová az Úr állított Minket kell a kötelezettségünket teljesítenünk”
Tisztelt Hölgyeim És Uraim!
Mikor többünkben megfogalmazódott, a gondolat, hogy egy állandó helytörténeti kiállításnak szeretnénk méltó helyet biztosítani, akkor döntött a Képviselő-Testület, hogy ennek megfelelő ingatlant vásároljon.
Több régi parasztházat végig néztünk, akár a tulajdonosok tudta nélkül, és végül eme ház megvásárlása mellet született a döntés, szerencsések voltunk, hiszen a Tulajdonosok részéről végig hajlandóság volt rá, hogy a házat eladják Önkormányzatunknak.
Hálás köszönet érte Kovácsné Marika néninek, és Kucsák Sándorné Ági néninek, hogy mindvégig egy pillanatig sem zárkóztak el, hogy a Község érdeke csorbát szenvedjen, és végül 2020. januárjában 17 millió forintért megköttetett az adás-vétel.
A ház előző tulajdonosa Benke Károly volt. Károly bácsi több évtizeden keresztül a Falu postása volt, melynek eredményeként köztiszteletnek örvendet, és egy igazi gondos parasztház jellegét ölthette fel kezei alatt a ház.
Sajnos az idő vasfoga nem kímélte meg ezt a házat sem, melyről a korabeli fotók tanúskodnak. Ebből az állapotából mentette meg az Önkormányzatunk egy sikeres pályázatnak köszönhetően és egy nagyon lelkes vállalkozó precizitásának köszönhetően a jelenlegi szép állapotba sikerült hoznunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ekkor kezdett ez a HÁZ életre kelni, hiszen a gang adta hátteret kihasználva elsőként a Vasadi Dalkőr énekelhetett, melyre egy televíziós felvétel inspirált minket.
Már akkor abban a pillanatban éreztük, hogy ennek a háznak varázsa van!
Ezt követte a kovácsoltvas kapunk készítése a Vasadi vas művésze segítségével, majd közelmúltban a rengeteg társadalmi munka Képviselő társam iránymutatása mellett, melynek köszönhetően szívet gyönyörködtető szép impozáns környezetet kaphatott, ezt követően több tíz köbméternyi termőföldet terítettünk el az udvarban, füvet vetettünk, kutat takarítottunk, kútágast állítottunk, virágládákat készítettünk melyekbe egy helyi vállalkozó barátunk segítségével a vasadi címerünket lézergravíroztattuk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, ekkor érkeztünk el ahhoz a részhez amikor az épületbe, azaz a Tájházunkba megérkezett a HÁZ LELKE, hiszen több délutánon keresztül szállítottuk bele a korhű berendezési tárgyakat.
Ekkor érezhettük, hogy ez az épület már, sokkal, de sokkal több mint egy egyszerű, helytörténeti múzeum, vagy Tájház, ettől a pillanattól tekintve ez az Épület VASAD, ez Mi vagyunk ez az épület köt össze Bennünket az Őseinkkel, a Felmenőinkkel, hiszen megérkeztek azok a berendezési tárgyak, bútorok, amelyeket apáink, nagyapáink, dédapáink használtak.
Ezeknek a tárgyaknak egyenként is lelkük és üzenetük volt, ami így egybegyűjtve megsokszorozódott.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!!!!!
Ezek a tárgyak között több olyan van, amely a Felmenőinket ringatta álomba, avagy tanúja volt egy, egy gyermek születésének, láthatott sok szenvedést is akár, tanúja lehetet valamelyik világháborúnknak, mely a településünkön is hátra hagyta a gyötrelmeit.
De akár valamelyik itt lévő tárgy a felmenőnket menthette meg egy-egy, gyilkos golyótól. Fültanúja lehetett sok-sok régi nótázásnak, és segítője lehetett egy-egy siratásnak,halott búcsúztatásnak.
Tisztelt Ünneplők!
Mikor a tárgyakat gyűjtöttük, egy kedves Barátoméknál, elhangzott egy aggodalmas kérdés, ami így hangzott, „Te Józsi, szerinted, most a Papa és a Mama látja mit csinálunk?”
Én akkor hirtelen azt válaszoltam, hogy igen, hát persze, ne viccelj már, hát, de még mennyire!
Azóta gondolkodtam sokat ezen a kérdésen, és kérdezném én, az akkori meginterjúvolómtól, és kérdezném Önöktől, kérdezném Önmagamtól, hogy Kedves Barátaim, Nélkülük, Apáink, Nagyapáink, Dédapáink nélkül akik a Jó Isten mellett foglalnak helyet, és természetesen a jó Isten segítsége nélkül, működőképes lett volna mindez?
Itt töltöttük volna az elmúlt egy hónapban a délutánunkat, esténinket?
Az Ő vezérlésük nélkül létre jöhetett volna ez a számomra csoda?????
És még egy kérdés a jó Isten gondviselése és Felmenőink fenti segítsége nélkül kellene-e nekünk ez a HÁZ?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy Mindnyájunk nevében megköszönjem Mindenkinek a segítségét, legyen az akár milyen nagyságú és jellegű!!!
Köszönöm azt is, hogy a rengeteg munka mellett együtt is lehettünk!
A klasszikus formában, ahogy az ÚrIsten megformált Minket Vasadiak lehettünk!
Én kívánom hogy ez történelmi eredetünk tartson össze Bennünket, az Ó hazán belül és túl is, mindehhez a jó Isten adjon erőt, egészséget!